Előző cikkemben a 60-70-es évek kapszulaépítészetének a kezdetéről írtam, a példák bemutatását folytatva rátérek a 21. századi nemzetközi kapszulamegoldásokra. Három érdekes megoldást szeretnék ismertetni, amik arra hívják fel a figyelmet, hogyan funkcionálhat építészeti térként egy mikroépület, amit rövidebb időközökre ki lehet bérelni, hogyan szolgálja ki a funkciókat, és milyen gondolatiság húzódik a tervezés mögött. Az innovatív építészet iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom a cikket!
Alpine capsule
Építész tervező: Ross Lovegrove
A projekt éve: 2008
Az olasz designer a Dolomitok hegyei közé tervezte bele ezt a cseppformájú áttetsző kapszulát. A kapszula egyik fontos üzenete a kapcsolat megteremtése az emberek és a természet között, a béke és a nyugalom megtalálása, a tisztánlátás és a meditáció. A kapszula láthatatlansága és reflektív külső akrilburkolata elősegíti a környezetbe való beolvadást, a cseppforma az organikus, szinte az űrből érkezett idegen testet formázza meg, együttműködve a környezetével. Innováció, fenntarthatóság, energiatudatosság, a szélenergia hasznosítása szélturbinák segítségével. Ideiglenes lakóegység egy lakótérrel és egy vizesblokkal, melyet egy kettős héj fog közre.
EcoCapsule
Építész vezető tervezők: Tomas Zacek & Sona Pohlova
A projekt éve: 2017
Egy szlovák építésziroda fejlesztette ki ezt a rögbilabda formájú kis luxuslakást a funkcionalitás szellemében. Ez lehet egy szálloda, egy mobil iroda, akár egy kutatóállomás is. Egy intelligens, önfenntartó, szélenergiát hasznosító kapszula, ami összegyűjti az esővizet, napelemekkel energiát termel és lehetőséget biztosít arra, hogy luxus körülmények között élvezzük a szabadság érzését. Üvegszálas héjakból áll, amik acélvázon helyezkednek el. A belső tere összecsukható ággyal, konyhasarokkal, minihűtővel és vizesblokkal is rendelkezik. Bérelhető és kihelyezhető különböző üdülőhelyekre, személyre szabottan.
LumiPod
Vezető cég: Lumicene
A projekt éve: 2019
Egy francia, eredetileg köríves ablakokat gyártó cég hozta létre ezt az előregyártott házmodult azok számára, akik a betondzsungeltől távol szeretnének megpihenni a természetben. A belső térben a panorámakilátással rendelkező hálószoba mögött fürdőszoba bújik meg, ezáltal a tér két nagyobb egységre tagolható. A favázas szerkezetbe építették bele a sínen csúszó félköríves alumíniumtokos ablakot. Ez a cella három méretben is kapható, a szállodai szobától kezdve egészen a családi gumóig, mindenkinek a saját igényeire szabva.
Érdekes megfigyelni, hogy a mini kapszulabútorokat tervező cégek és designerek hogyan alakítják ki saját képükre az adott terméket ugyanannak a fogalomnak a mintájára. Összegezve elmondható, hogy manapság a tervezés egyik alappillére a fenntarthatóság , a másik pedig az ember természetbe való belehelyezése, ahol újra felfedezhetjük a természetet és önmagunkat is. A kapszulaépítészet e példái egyedi, luxus élettereket jelenítettek meg, viszont ha ezeket az amúgy is mini tereket még jobban letisztítjuk, akkor megkapjuk a belső terek legfontosabb kellékét, az ágyat. Van ennek a témakörnek egy sorozatban gyártott, egymásra sorolt puritán irányvonala is, ahol egyedül az ágyra helyeződik a hangsúly. Erre építenek a kapszulahotelek, költséghatékonyságukkal, szűk keresztmetszetükkel csoportos szálláshelyként kiszolgálva turisták százait.
KAPSZULAHOTEL
A kapszulahotelek kicsiny egy- vagy kétszemélyes kabinok, amiket egy-két éjszakás alvásra találtak ki. Míg Ázsiában egyre elterjedtebb ezeknek a használata, úgy Európában még csak gyerekcipőben járnak. Ennek ellenére találtam egy hazai kísérletet a használatukra, amit a soproni VOLT fesztiválon alkalmaztak 2016-ban. Egy cikkben összegezték a tapasztalatokat.
A Booking.com-on keresztül lehetett rájuk foglalni még a fesztivál előtt, a leírás alapján többen ki is próbálták ezt a fajta szállástípust. Igaz, hogy olcsó volt, de a weblapon feltüntetett árakhoz képest eltért az összeg, számlát-nyugtát nem kaptak a vendégek, ráadásul az online foglalás helyett a helyszínen kellett fizetniük. A légkondicionáló nem működött, miután beizzították, azután sem lehetett érdemben használni, mert szakszerűtlenül üzemelték be. Az ajtókat akár egy csavarhúzóval könnyen ki lehetett feszíteni, ellenben kulcsra zárni már annál kevésbé lehetett. Az alvóhelyek tisztasága kérdéses volt, ezen felül a hozzájuk kapcsolódó vizesblokkok száma csekély volt, és a tömeg miatt megközelíthetetlen. Panaszt természetesen lehetett tenni, azonban a pénzvisszaigénylés már egy összetettebb folyamat volt. Összességében kijelenthetjük, hogy elindult itthon is ez a szemléletmód, viszont még van mit csiszolni a tálaláson.
Ha a Booking honlapján rákeresünk arra, hogy kapszulahotel, akkor a legtöbb találat Tokióban, Japánban lesz 53 darabszámmal, ezt követi Szingapúr 29 találattal, végül Hiroshima 15-tel. Ezek a Booking szerinti legnépszerűbb úticélok, ezeken kívül más városokban is vannak ilyen hotelek, de jóval kisebb számban. Japánban Tokió népsűrűsége a legnagyobb, közel 13 millióan laknak ott, kevés a hely és a lakásszám, azonban rengeteg a turista, 2019-es adatok szerint 15,2 millió volt a beutazott turisták száma csak ebben az évben. Az évente emelkedő turistaszám miatt alakulhatott ki az igény olyan rövid távú lakhatást szolgáló kabinok kialakítására, amik nem foglalnak sok helyet, ugyanakkor kielégítik a turisták minimális igényeit, az alvóhelyet.
Úgy gondolom, hogy ezek a lakókapszulák azok számára, akik egy-két nap alatt fel szeretnék fedezni a várost, majd továbbállni, maximálisan megfelelhetnek, árbarátok, a centrumban találhatók és könnyű a fenntarthatóságuk, a többi plusz szolgáltatás már csak komfort kérdése. A rövid távú lakhatási témák után még két hazai példát előveszek a következő cikkemben, ahol szeretném bemutatni a belvárosi és a külvárosi kertes területeken megjelenő lakókapszulák kialakítási módjait.
takacsa