A tanulás manapság szerves része az emberi életpályának, ugyanakkor sokan megkérdőjelezik annak szükségességét. A tanulás jelen van az életünkben már az ókortól kezdve. Elsősorban Mezopotámiában, Egyiptomban és Kínában kezdtek el szervezetten foglalkozni az oktatással.
A módszertan alapja az utánzás volt, vagyis a vizuális és vokális ingerek mechanikus megalkotása. Az elsajátított tudást gyakoroltatással mélyítették, ami a mai napig kulcsfontosságú minden képesség megtartásához. Kollektív nevelést alkalmaztak, kis csoportokba szerveződtek és ezzel valamiféle összetartozást jeleztek. Spárta híres a szigorú testi nevelésről. A hadsereg tagjait gyermekkoruktól kezdve fegyelemmel formálták. Nem volt ritka a szigorú testi nevelés, ami a megfélemlítés egyik fő eszköze.
Athénban három részre bontották a tanulási területeket és az alábbiak szerint kategorizálták:
A grammatikai iskolában az alapkészségeket lehetett elsajátítani, mint az írás, az olvasás és a számtan. A kithara iskola volt felelős a múzsaképzésért, ahol táncot és éneket tanulhattak az emberek. A palaisztra, vagyis ,,birkózásra kijelölt hely”, a gimnasztika színtere volt.
„A palaisztra, vagyis »birkózásra kijelölt hely« a gimnasztika színtere volt. ”
Később, Krisztus előtt a negyedik században a Hellenisztikus korban kezdtek el nagyobb hangsúlyt fektetni a fejlődésre. Itt már volt középfokú oktatás, aminek neve grammatikai iskola volt. A felsőfokú képzések pedig filozófiai iskolákban zajlottak.
A középkorban az egyik legnagyobb változást az iszlám kultúra Európába való beszabadulása jelentette. Sok szervezett módszert hoztak be a térségbe, a strukturális elemek voltak jellemzők.
Magyarországon az Árpád-kort jellemző intézmények a fárai iskolák voltak. Egyházi személyek oktattak, ekkor kezdett jelentős szerepet vállalni a keresztény egyház a tanításban. A ,,Hét szabadművészet” volt a tanulható tárgyak palettáján. Az első három tárgy összefogó neve trivium. Ebbe tartozik a latin nyelv, ahol vallástant és egyházi énekeket tanultak. Az ékesszólástan, vagy más néven rhetorica volt a második és a trivium utolsó eleme nem más, mint a gondolkodástan, vagyis dialectica. A további fennmaradt négy tárgy összefoglaló neve quadrivium. Itt megjelent a számtan, idegen szóval arithmetica, a zene (musica), a mértan (geometria) és a csillagászat (astronomia). Akkoriban kulcsfontosságú volt a tájékozódáshoz a csillagos ég ismerete. Sajnos ez a tudomány a mai hétköznapi embertől eltávolodott, mert nem vagyunk rákényszerítve, hogy olvassunk a csillagok állásából. Ellenben a tudósok naponta fedeznek fel új dolgokat a végtelen világűrben olyan műszerekkel, amik el sem hagyják a Földet.
A reformáció szerepe a fejlődés volt. Az addigi rendszerek komolyodtak az egyházon belül.
Az első állami beavatkozás az oktatásba 1777-ben történt, amikor Mária Terézia kiadta a Ratio Educationis rendeletet, melynek hatására gyökeresen megváltozott az oktatási rendszer Magyarországon. Bevezették a tankötelezettséget, tanulmányi kerületekre osztották fel a megyéket, szakiskolákat hoztak létre. Az egyik legkomolyabb eredmény a jogi akadémia alapítása, ami nagyban hozzájárult az ország műveltségének növekedéséhez. Létre hoztak továbbá bányászakadémiát, ami a gazdasági fellendülésben segítette az országot. Katonai nevelőintézetek kezdték meg működésüket, ami a XIX. században kiteljesedő hazaszeretet és hazafias érzelmek bölcsője volt.
A Ratio Educationis címlapja, 1777.
Napjainkban kevés olyan foglalkozás van, amihez nincs egyetemi oktatás. A világ nagy részén gyermekkortól kezdve kötelező az oktatás. Régen csak keveseknek adatott meg a tanulás lehetősége, mára már versenyt csinálunk a diplomák birtoklásából. Éppen emiatt a kor embere egyre gyakrabban érzi azt, hogy egy mókuskerékben találja magát és arra sem emlékszik, hogyan került oda. Fontos emlékeznünk a felsőoktatás céljára: a saját magunk által választott területen kiváló szakemberré lenni. Néha a választott irány persze idő közben formálódik, esetleg módosul, megtalálhatjuk a hivatásunkat egy számunkra addig ismeretlen területen is.
Az önfelfedezésnek az is része, hogy rossz úton kezdünk el járni, hiszen abból is tanulhatunk. Viszont jó, ha észben tartjuk, hogy sokszor a helyes úttól pont az választ el bennünket, hogy nem merünk nemet mondani egy olyan dologra, ami nem nekünk való. Sok féle személyiségteszt létezik, ami segíthet minket az önismeretben, felfedezni a rejtett érdeklődési köreinket, helyesen dönteni.
Talán a leghatékonyabb módszer az utunk megtalálására, ha időről időre megvizsgáljuk, merről indultunk, merre tartunk, mennyit változtunk, fejlődtünk-e. Ezek a kérdések az önazonosság felé segítenek, felnyithatják a szemünket, hogy hamarabb észrevegyük az előttünk álló lehetőségeket. Fontos a kísérletezés, hiszen minél több dolgot próbálunk ki, annál jobban kinyílik a világ és új oldalunk tárul elénk.
Összességében a tanulás akkor jó, ha nem teherként gondolunk rá, hanem elemi részünkként, ami folyamatosan formál minket. Ha nyitottan állunk hozzá, észrevehetjük, milyen szép összefüggések, tanulságok rejlenek a tudományok különböző területeiben.
„ Ha az élet iskolájának mindegyik területéből megpróbálunk belecsempészni valamennyit a hétköznapjainkba, teljesebb életet élhetünk. ”
Mindig is jelen volt az írás, az olvasás, ezek alapvető feltételei a további tudás elsajátításának. A számtan, a logika dolgoztatja az agyat, problémamegoldásra nevel. A művészet a lélek tantárgya, mely lehet önkifejező módszer és felemelő kikapcsolódás. A tornaórák az első olimpiáktól származnak, a testmozgás elengedhetetlen a megfelelő agyi funkciók működéséhez. A zenét régen is nagyra tartották, mára már számtalan kutatás eredménye, hogy a zenét tanuló emberek jobban teljesítenek az iskolában is, tehát határozottan pozitív hatással van a gondolkodás és az érzelmi intelligencia fejlesztésére. A közösségben való tanulás is egy minta, hiszen mindig legalább két ember kell a tanuláshoz. Az egyik, aki tanul, a másik, aki tanít. A közösségben való tanulás, összetartozás szintén hozzájárul a hatékonysághoz, csak úgy, mint a példamutatás.
Ha jelen van a művelődésre való igény, akkor a határ a csillagos ég. Ezek tehát azok az elemek, amik mindegyikét gyakorolva érheti el az ember a testi és a lelki egyensúlyt. Ha az élet iskolájának mindegyik területéből megpróbálunk belecsempészni valamennyit a hétköznapjainkba, teljesebb életet élhetünk.
Kiemelt kép forrása:
https://www.ppic.org/higher-education/about-the-center/
Irodalomjegyzék:
https://gyerekekafoldkorul.blog.hu/2016/11/15/husz_meglepo_iskolai_erdekesseg_a_fold_korul
https://hu.wikipedia.org/wiki/Iskola
takacsa