Túlélőjáték? Izgalmas harcjelenetek? A játékok tétje az életed? Ha szereted ezeket a fajta műsorokat, akkor az Alice in Borderland (Alice Határországban) a te választásod!
A 2020-es évben egy japán túlélősorozat robbant be a Netflix kínálatába, mely egy japán manga adaptációt dolgozott fel. A japán műsorok kedvelői azonnal ráharaptak és a mai napig nagy rajongótábornak örvend a sorozat. De miről is szól az Alice in Borderland?
Előzménye: A történet először manga formájában jelent meg, mely 2010–2016-ig futott és a Shogakukan adta ki. Írója és rajzolója Aso Haro, japán mangaka.
A történet főszereplőnkkel, a tizennyolc éves (a Netflix sorozatban huszonnégy éves) Arisuval indít, aki némi videójátékozás után elindul a városba, hogy barátaival találkozhasson. A fiú családi helyzete nem teljesen rendezett. Édesanyja évek óta elhagyta az élők világát, a bátyja és az édesapja pedig ott kötnek bele, ahol csak tudnak. Arisu nem dolgozik, egész nap otthon ül és játszik. A Netflix sorozatban már nem iskolás, azonban a mangában éppen a középiskola utolsó évét járja.
A barátaival való találkozást követően, némi bohóckodás miatt, a metró mosdójába kényszerülnek menekülni a rendőrök elől. Ekkor egy pillanatra elmegy az áram, majd visszajön. Arisu és két barátja (Chouta és Karube) lassan előjönnek rejtekhelyükről. Ekkor szembesülnek a rideg és fájdalmas valósággal, ahol mindenki eltűnt Tokió utcáiról. Kétségbeesett keresések közepette belecsöppennek egy játékba, ahol lassacskán ki is derül, hogy a tét nem más, mint a saját életük.
A három jó barát szépen lassan megismerkedik ennek a világnak a működtetésével. A helyet, ahol jelenleg vannak, Határországnak hívják. Ahhoz, hogy túlélj, különböző életveszélyes játékokkal kell játszanod. Ha ezt megteszed, akkor meghosszabbodik a vízumod és tovább maradhatsz Határországban. Ha nem játszol és lejárnak a napjaid, akkor egy piros lézer, mely az égből jön le, meg fog ölni. A játékosoknak tehát két választásuk van: feladják és a lézer megöli őket, vagy küzdenek a saját életükért. Arisuék az utóbbit választják, így megkezdődik közös küzdelmük Határország ellen.
Ahogy halad előre a sorozat, úgy alakul ki a fejünkben egyre több kérdés és megszeretjük a szereplőket. A sorozat nem fogja vissza magát, ha akcióról, vérről, halálról, izgalomról vagy esetleg drámáról lenne szó. A szereplők szerethetők és mindenki meg tudja találni a saját kedvencét közöttük.
A sorozat első évadának második felében magyarázatot kapunk arra, hogy mi is Határország, de konkrét válasszal még senki se tud előállni. Talán ezeknél a részeknél történik az, hogy egy teljesen más fordulatot vesz a történet és elindulunk a véghajrá felé. A második évadban pedig teljes mértékben a kijutást és a rejtélyes kártyák összegyűjtését helyezik előtérbe a főszereplőink.
A következő bekezdés spoilert tartalmaz!
A sorozat második évadában egyre jobban a kártyákra fókuszálnak főszereplőink. Mint az első évadban kiderült, össze kell gyűjteniük a francia kártyák lapjait, ugyanis meg vannak arról győződve, hogyha a pakli összes lapja az ő kezükben lesz, akkor kiszabadulhatnak ebből a rettegett „országból„. Minden kártyafajta egy adott feladattípust szimbolizál. A nagyágyúk, azaz a királynő és a király kártyák megszerzése a legnehezebb feladat. Eme kártyabirtoklók sokkalta erősebbek, mint a többi kártyatulajdonos és a játékaik is sokkalta halálosabbak.
A második évadban a megmaradt dáma és király lapokra fókuszálnak szereplőink.
Spoileres tartalom vége!
Számomra egy hatalmas élmény volt a sorozat mindenfajta szempontból. Megmutatta, hogy milyenné is válnak az emberek, ha megízlelik a halál közeli jelenségét és láthattuk, hogy milyen is az igazi természetük, amikor a túlélésről van szó. A sorozat tele van érzelmekkel és a mai társadalom rengeteg problémájával, amivel sokan azonosulni tudunk. Ez a mű képes volt megmutatni , hogy nem minden az, aminek látszik. Sok szereplőt gonosz státuszba lehetne sorolni, azonban ha jobban megismerjük őket, rájövünk, hogy ők is ugyanolyan emberek, mint a többiek. Mindössze sérültek.
Sok harcjelenet, csattanó és dráma volt a sorozatban, amivel elnyerte a tetszésemet. Kifejezetten tetszett, hogy egy valótlan világban ragadtak, a kihalt Tokióban. Szeretem a japán sorozatokban, amikor a városok egy részét kifejezetten kiemelik, és ott játszódnak az események, mint jelen esetben Shibuyában. A kártyás megvalósítás csak dobott azon, hogy a kedvenc sorozatommá kovácsolja ezt a filmet. Személy szerint elég menőnek tartom, hogy kártyákat kell gyűjteniük, azoknak meghatározott a szintjük és vannak kártyabirtokosok is.
Habár a legtöbb ember nem emiatt nézi, de elképesztő az Alice in Borderland vizuális és kameramozgásos látványa. Sokfajta kameramozgás megtalálható benne, ami extra élményt képes nyújtani a nézőnek. A második évadban már jobban odafigyeltem arra, hogy televíziós műsorkészítői szemmel nézzem, és azt kell mondanom, hogy teljesen lenyűgözött az, ahogy megvalósították. A színészekről nem is beszélve, akik tökéletesen hozták a szerepüket.
A sorozat kettő évadból és összesen tizenhat epizódból áll és magyar szinkronnal is megtekinthető. Én az eredeti, japán szinkront tudnám ajánlani, ugyanis eredeti nyelven sokkalta nagyobb az élmény. Egyértelműen kijelenthető, hogy a történetet az Alice Csodaországban (Alice in Wonderland) inspirálta. A szereplők neve az angol japán megfelelői. Számomra hatalmas élmény volt a sorozat, ugyanis nagy kedvelője vagyok a japán szórakoztatóiparnak. Azonban úgy vélem, hogy ez a sorozat nemcsak azoknak válik kedvére, akik oda- és vissza vannak a japán sorozatokért. Éppen emiatt is említettem, hogy magyar szinkronnal is elérhető a sorozat több platformon.
Ha valakinek felkeltette az érdeklődését, akkor irány sorozatot nézni!
takacsa