Az emberi agy végtelen számú lehetőséggel rendelkezik


Szerző: - 2021 március 25.

Az emberi agy végtelen számú lehetőséggel rendelkezik, csak éppen nem járt hozzá használati utasítás – mondja Dr. Terrence Sejnowski, a számítógépes idegtudomány egyik úttörője. Napjainkban, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése ismételten fellendülésbe került, sokat hallhatunk a deep learning (mély tanulás) és a machine learning (gépi tanulás) kifejezésekről. Ezek a kutatások többnyire matematikai és természetesen az emberi aggyal kapcsolatos – tehát biológiai – felfedezéseken alapulnak. Feltehetjük a kérdést, ha a gépek valóban tanulnak, és rengeteg információt képesek feldolgozni különféle technikákkal, és mindez hasonlóan működik, mint az emberi agy, akkor mi is lehetünk szupermemóriával rendelkező egyedek? A kérdés meredek, de lehet, hogy csak nem a megfelelő módszert alkalmaztuk eddig? Szupermemóriát nem ígérhetek, viszont léteznek például olyan versenyek, ahol a résztvevők a saját memóriájukat dolgoztatják meg egymás ellen. Jóllehet a szerencsésebbek számára az ilyen tehetség veleszületett adottság, ugyanakkor azt kevesen tudják, hogy ezt a képességet bárki képes edzések révén készséggé sajátítani szinte szuper szintre. Azt nem mondtam, hogy könnyű is! A gépekkel szemben némi hátrányunk van a gyorsaságot illetően, de valóban léteznek olyan technikák, amikkel erősíthető az agyi tevékenység, vagy a tanulás megkönnyítése.

A memóriának több típusa létezik és ezek összekapcsolódnak egymással. Ezek közül az egyik a munkamemória, ami valahol a prefrontális kéregben helyezkedik el. A memóriának ez a része felelős a pillanatnyilag, tudatosan feldolgozott tartalmakért. Ha láttad az Inside Out című mesét, Derűék valahol ott kapcsolgatnak. Bár a Fejhadiszállásban több minden is található, például az epizodikus emlékezet, nem szeretnék mélyen belemenni az agy rejtelmeibe, hiszen nem vagyok agykutató. Ámbár azt kijelenthetem, előzetes ismeretekre hivatkozva, hogy az agy körülbelül másfél kiló, viszont tízszer több energiát használ fel a test többi részéhez képest. A legújabb kutatások például bebizonyították, hogy az idegsejtek közötti, szinapszisnak nevezett kapcsolatok dinamikusan változnak egész életünk során. Még öregkorunkban is lehetséges új kapcsolatok létrehozása. Továbbá az is bizonyított, hogy a tanulás megváltoztatja az agy struktúráját, hiszen új és új kapcsolatokat hoz létre az agyban. Tehát az agy folyamatosan változik, még alvás után sem ugyanaz, mint mielőtt elalszunk.

Apropó alvás, vizsgák előtt nagyon sok tanár tanácsolja, hogy előző este időben feküdjünk le aludni, és pihenjük ki magunkat. Hogy ez miért van? Nos, az agy ekkor tisztázza az anyagot, kitörli a memóriából a kevésbé fontos részeket, plusz megerősíti azokat, amiket szeretnénk megjegyezni. Ráadásul alvás során az agysejtek összehúzódnak, így könnyedén távozhatnak közöttük az úgynevezett metabolikus toxinok, azaz a nap során felgyülemlett anyagcseréből származó méreganyagok. A tartós, nem elegendő alvás egyébként hozzájárul különböző betegségek kialakulásához is. Nézd csak meg a webbetegen, vagy inkább ne, ott mindig halálos a végdiagnózis.

Tehát az alvás bizonyítottan segít, ha rendezni kívánjuk a gondolatainkat. Azért élesben mindezt ne a padon hasalva tegyük egy unalmas órán, az érzékeny lelkű tanárokat kifejezetten zavarja a figyelem hiánya. Ami hasznos lehet viszont, hogy alvás előtt érdemes még egyszer átolvasni az anyagot. Persze szeretném megcáfolni azokat a legendákat, miszerint a párna alá rakott tankönyv anyaga belemászik éjszaka az agyunkba. A tanulásnak fokozatosan kell történnie, és nem ajánlatos egy éjszaka bebiflázni a másnapi zh vagy vizsga anyagát, mivel az agynak szüksége van az anyag „kirakósban” elhelyezett szerepének megértésére. Biztosan mindenki érezte már úgy egy anyag elsajátítása során, hogy amit egyszer megértett, később káosz és zavarodottság követett. Ez mind természetes biológiai folyamat, de erről majd egy következő bejegyzésben.

2021-03-25T11:54:02+00:00

További bejegyzéseink

Makk-játszma
Érdekes cím… mennyi mindent jelenthet… és mégis egész egyszerűen kergetőző […]