Az agyunk minden olyan tevékenységet jutalmaz, amely hasznos számára. Ilyen például a szex, az evés, a mozgás és bizonyos kábítószerek is ugyanezt a hatást tudják elérni. Előbbiek evolúciós szempontból alakultak ki, míg az egyes kábítószerek ezeket a kémiai hatásokat mesterségesen váltják ki az agyunkban. Legalább is egy ideig.
Ezen tevékenységek előtt, közben és után az agyunkban dopamin termelődik, ami arra ösztönöz minket, hogy később is örömmel végezzük ezeket a tevékenységeket. Voltaképpen több kábítószer esetében valami nagyon hasonló játszódik le az agyunkban, csak ezek a szerek mesterséges módon erősítik a dopamin aktivitását, ami egyúttal függőséget is kialakíthat.
A dopaminnak nagyon fontos szerepe van az agy jutalmazórendszerében. Az idegsejtek dopamint bocsátanak ki, amikor nem várt vagy várt jutalomban részesülünk, leginkább a jövőbeli jutalmakat érinti. Valójában nem maga a jutalom, hanem a jutalom elvárása befolyásolja a reakcióinkat. Általánosan elmondható, hogy a dopaminsejtek azt jelzik, hogy mennyi az észlelt jutalom a várt jutalomhoz képest. Ha a jutalom a vártnál nagyobb, akkor a dopamin-jelátvitel fokozódik, ha kisebb, akkor csökken. Ezzel szemben amikor helyesen jósoljuk meg a mértéket, a dopamin szintje nem változik. Azt is lehet mondani, hogy a motivációnkat lényegében ez a konkrét vegyi anyag irányítja. Egyfajta belső drog a klasszikus neuromodulátorok családjából.
A neuromodulátorok olyan vegyületek, amelyeket az idegrendszer szabadít fel, befolyásolják, hogy az idegsejtek milyen választ küldjenek más idegsejteknek. Nem keverendő össze a neurotranszmitterekkel, de szintén képesek az idegsejtek közötti kapcsolatok hatékonyságát tartósan fokozni vagy csökkenteni. [esem] Ilyen a már említett dopamin, szerotonin, acetilkolin, nonadrenalin is.
A dopamintermelő neuronok az agy tudatalatti részéhez tartoznak. Amikor a dopaminneuronok száma csökken, megszűnik a korábban örömet okozó tevékenység iránti érdeklődésünk. Vagyis kevésbé leszünk motiváltak. Továbbá az érzelmeink is nagy hatással vannak a tanulásunkra, a figyelmünkre és a memóriánkra. Az amigdala egy olyan mandula alakú központ az agyban, ami a memória feldolgozásában és a döntéshozatalban vesz részt, valamint szabályozza az érzelmi reakcióinkat.
Sokan ott buknak el, hogy túl nagy célt tűznek ki maguk elé, és amikor nem sikerül elérni a várt eredményt, csökken a motivációjuk, belefásulnak, és feladják. Ezért ami kiváltképp hasznos lehet a motiváció folyamatos fenntartásában, hogy pontosan meghatározzuk a céljainkat. Miért fontos a cél? Nos, bizonyára egyfajta boldogságot várunk tőle. De a konkrét érzelmi „miért”-jét nagyon fontos meghatározni, mert ez fog minket majd a leginkább motiválni. A nagy jövőbeli célokat pedig érdemesebb kisebb, közeli célokra bontani. A kis célok elérésével folyamatos dopaminlöketet kapunk. Ezáltal az életút élvezetesebb, és az csökkenti a szorongás érzetét.
hieglzso 
hizsnyikb