Most eljött az ideje!
Valamelyik korábbi cikkemben írtam, hogy fogok hozni nektek méhészettel kapcsolatos témákat is, amint jobban beleástuk magunkat a tudásanyagba. Eljött az ideje.
A méhek táncát szeretném bemutatni nektek, mivel teljesen magával ragadott, mindig is tudni szerettem volna, hogyan történik! Úgy vélem, nektek is érdekes lehet.
Szuperorganizmus
A termeszekhez, hangyákhoz és darazsakhoz hasonlóan a méhek is családban, a méhcsaládban élnek és alkotnak egy közösséget, egy rendszert. Így szuperorganizmusként tartják őket számon, ahol az egyed önmagában nem életképes, hanem egységes családként, organizmusként működnek együtt rendkívül magas fejlettségi fokon.
„A szuperorganizmus társas szerveződésű, igen magas fokú munkamegosztásban élő egyedekből álló szervezet.”
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szuperorganizmus
Itt egy gondolat erejéig megemlíteném Peter Wohllebent is, aki szintén szóbahozza egyik-másik könyvében (például az Állatok érzelmi élete című könyvében) a szuperorganizmusokat akár a méhek vagy a hangyák kapcsán is, egyszerű, regényes nyelvezettel. Érdemes olvasni a könyveit, főleg a természet szerelmeseinek.
Riszáló- és sarlótánc
A kiemelt képen azt láthatjátok, amint a mézgyűjtő körútról visszatért felderítőméhek a kaptárban, annak függőleges falán lejtik el táncukat, miközben a többi méh igyekszik ezt a vaksötét kaptárban csápjaival letapogatni illetve a méh által keltett rezgést is érzékelik. A bal oldali táncot riszálótáncnak, míg a jobb oldali táncot sarlótáncnak hívják. Ez utóbbi tánccal csak annyi információt tudnak átadni, hogy a kaptár 100 méteres körzetében van a nektárforrás.
Az alábbi képen a sarlótáncot láthatjátok, illetve a körtáncot, amit szintén közeli nektárforrás esetén táncolnak el.
Forrás: Dr. Ludányi István és Dr. Csaba György, Méhész leszek I. kötete, 99. oldal
Érdekesnek tartom elöljáróban még azt is megemlíteni, hogy a nektárforrás könnyű fellelését úgy is elősegítik a felderítőméhek, hogy a mézgyomrukban hozott nektárból kóstolót adnak, illetve a testükön illatanyagokat is hoznak a táplálékról.
Most megfejtjük a méhek táncát!
A méhek a táncukkal a nektár- vagy virágporforrás irányát és távolságát mutatják meg a többieknek, azaz mint egy GPS-koordinátákkal látják el, megadják a pontos helyét. Ez egy elég sikeres módja a híradásnak, de előfordul, hogy első próbálkozásra nem járnak sikerrel a felderítő méhek társai, így többször kell nekiiramodniuk.
Tájékozódás: az irány meghatározása
Amikor kikeltek a dolgozó méhek, akik hordani fogják a táplálékokat, eleinte még nem indulnak messzi útra, csak a kaptár közelébe kalandoznak el, tájoló repüléseket végezve, hogy megtanulják a kaptár pontos helyét és megismerjék a környező tereptárgyakat.
A későbbiekben a hordáshoz tájékozódásként fix pontokat használnak, mégpedig a saját kaptárukat, amit pontosan betájoltak, és a Napot, illetve egymáshoz képest a kettő viszonyát.
Itt a szemfüleseknek már feltűnhet, hogy a Nap nem egy fix, hanem egy mozgó viszonyítási pont és ráadásul borús időben nem is látható. Nem így a méheknek. Ők érzékelik a napfény ultraibolya-tartományát is, így borús időben is látnak, tudnak tájékozódni.
A Nap útját pedig beleszámítják a szög megadásába. Azaz korrigálják a nektárforrás irányának szögét táncukban aszerint, hogy mire visszaértek, mennyit mozdult el a Nap az égen.
A viszonyítási pontok és szögek kapcsolata
Forrás: https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcT5NAtmEBonpu-zsGLpQcE0DoXVUpZt0KSFhw&usqp=CAU
A felső két ábrán a kaptár, a Nap földi vetülete és a nektárforrás egy vonalra esik, nem zárnak be szöget egymással. Ilyenkor a riszáló vagy nyolcas tánc úgy néz ki, hogy a középső vonalán függőlegesen halad a méh. A bal oldali esetben függőlegesen felfelé halad a középvonalon a méh, mert a nektárforrás a kaptártól nézve a Nap felé esik. A jobb oldali ábrán függőlegesen lefelé halad a középvonalon a méh, mert a nektárforrás a Naptól elfele, a kaptártól nézve a Naptól ellentétes irányban található.
Az alsó ábrákon azt jelzi táncával a méh, hogy a kaptár és a Nap földi vetülete által alkotott egyenestől milyen szögben tér el a nektárforrás lelőhelye, ennyiben fog eltérni a nyolcastánc középső vonala a függőlegestől. Arról is információt ad a méh, hogy a kaptártól melyik irányban tér el a nektárforrás lelőhelye. A bal oldali képen a kaptártól balra található, így a középvonalon balra felfelé tart a méh, míg a jobb oldali képen a kaptártól jobbra található laposabb szögben, így a középvonalon jobbra lefelé tart a méh.
A következő ábra is jól szemlélteti a méhtánc változását az eltérő nektárforrások esetén, ráadásul itt egyszerre két nektárforrást is szemléltetnek.
Forrás: https://m.blog.hu/cr/criticalbiomass/image/200806/BeeDance.gif
Ha mindezt túl hosszan vagy bonyolultan sikerült volna kifejtenem, akkor a következő videót ajánlom megnézésre:
https://www.youtube.com/watch?v=TjVRiMQHpwI
A videóban szemléletes kísérletet is láthattok arról, hogy hogyan sikerült megfejteni a méhek táncát, milyen kísérlettel lehet bizonyítani a meglétét.
Tájékozódás: távolság és időtartam meghatározása
Egyrészt a méh a potrohát rezegteti a távolságnak megfelelő intenzitással és rezgésszámmal, a távolság növekedésével arányban megszaporodik a rezgések száma is.
Másrészt megadja azt a mézmennyiséget, amit a méheknek fel kell szívniuk még indulás előtt a kaptárban a mézgyomrukba ahhoz, hogy legyen elég energiájuk odarepülni a nektárforráshoz. Azaz így tudja megadni a repülés időtartamát.
Remélem, érdekesnek találtátok a méhek táncát! Szép napokat kívánok!
Felhasznált irodalom: Dr. Ludányi István és dr. Csaba György, Méhész leszek I. kötete, 99-101. oldal.
Kiemelt kép forrása: https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTZa78gtabcwI4rj8_GNZIGgS8DrzPBI94rrg&usqp=CAU
takacsa 