Ki a Vasember? A képregények és a filmek szerint egy páncélos repkedő ember, aki minden létező ellenségnek nekimegy. Viszont a repkedés és a páncél mögött több van, mint egy egyszerű ember: egy villamosmérnök!
Az ikonikus páncél
A Marvel Comics és a Marvel Studios íróinak meggyőződése volt, hogy egy fizika és villamosmérnök diplomával rendelkező személy képes megtervezni, majd megépíteni egy páncélt, ami ellenáll a környezeti hatásoknak, tud repülni, fegyverként is használható és még oxigént is előállít, hogy a használója ne fulladjon meg.
Valójában ennél sokkal több extrával szerelte fel a vörös-arany dizájnnal megalkotott ruhát Tony Stark a mozivásznon, azonban a kérdés még mindig ugyanaz: egy villamosmérnök (akár te magad) képes lenne életre kelteni?
Tudomány a mese mögött
Miért nem dől össze egy ház? Mert jó alapokon áll. Ezt az egyszerű logikát erre az esetre is ráhúzhatjuk; akkor tudunk működő páncélt építeni, ha jó az alap, vagyis minden kellő technológia és eszköz a rendelkezésünkre áll.
Ha csak magát a vázat tekintjük, akkor a kivitelezés nem is kérdéses, hiszen már ma is létezik és használatban van ilyen szerkezet. A páncél alapja egy exoskeleton, magyarul mesterséges külső váz, ennek pontosan ugyanaz a feladata, mint a Vasember-páncélnak: az emberi test teherbírásának növelése. Főleg a katonaság és az orvostudomány teszteli, sérült végtagok esetén egyre több esetben alkalmazzák, ahogyan végtagpótlásnál is bevett módszernek számít. Hátulütője, hogy az áramforrásnak használt akkumulátorok nagyon gyorsan merülnek, ez rövid használati időt jelent, de a jobb áramforrások reményében folyamatosaka kísérletek. Anyagválasztás szempontjából a külső anyag jónak bizonyult a filmekben, ez titánötvözet volt üvegszállal, amit nagy szakítószilárdság és szívósság jellemez, valóban megfelelő védelmet biztosítana a csatatéren. Viszont az ez alatt fellelhető réteget (vagy rétegeket) homály fedi, ezáltal az egész páncél készítése bukás lenne, hiszen csak a titánréteg a biztonságon kívül semmi mást nem biztosítana. Újabb nagy kérdőjel a gyártás és a működés oldalán.
Mi kell még? Van egy páncélom, ami megvéd mindentől és erősebb leszek tőle (az anyaga továbbra is kérdéses), de nem tudom, mivel működtessem. Az első Vasember filmben (2008) a címszereplő egy arc reaktor névre keresztelt szerkezettel működteti a páncélját, ez tulajdonképpen egy kis méretű fúziós reaktor, aminek a kivitelezésével nincs (akkora) probléma, a méretével viszont annál is több. Maga a technológia tesztfázisban van, viszont egy kész fúziós reaktor mérete a közelében sincs a filmekben látott, nagyjából 25 centiméteres átmérőjű szerkezetnek. Az MIT mérnökei mintegy húsz éve dolgoznak azon, hogy az eddig létező legkisebb fúziós reaktort megalkossák, a „fánk” legnagyobb átmérője 3,3 méter lenne — ez ugyan nem egy atomerőmű nagysága, de továbbra sem működtetheti a páncélunkat.
Jó, de akkor hogyan tovább? Kellhet még egy mesterséges intelligencia, ami elvégzi a számára kiadott parancsokat és emellett gondolkodik helyettünk, hiszen több száz méteres magasságban nem feltétlen tud mindenki odafigyelni mindenre, például a közelben repülő vadludakra vagy azok kikerülésére. A filmekben ezt a feladatot JARVIS (Just A Very Rather Intelligent System) látta el, de a hozzá legközelebb álló AI (mesterséges intelligencia) hosszú évekig csak a Google Asszisztens és Siri lesz. Vannak ugyan próbálkozások, például Mark Zuckerberg megalkotta a saját Jarvis-át, mely a háza elektromos berendezéseit irányítja, illetve Sirihez hasonló rendszerek is megtalálhatók a piacon a telefonunk vagy számítógépünk egyszerűbb használatához. Mindezt összevetve egy erősebb programozó tudással rendelkező személy talán egy napon képes lesz megalkotni egy ennyire összetett rendszert, de hogy ezekkel lehetséges lenne egy katonai feladatokra és repülésre tervezett robotpáncél irányítása, az csak a gyakorlatban derülne ki; hasonló kísérletről nem találni feljegyzést még a létező rendszerek esetén sem.
A mesterséges intelligencia mellett a kiterjesztett valóságot is fontos megemlíteni, a páncél belsejéből ennek a technológiának a segítségével lehetne könnyen tájékozódni. A Google Térkép alkalmazás is rendelkezik ilyen funkcióval, ezért emellé felkerülhet a pipa a képzeletbeli listánkon.
Mit nem tud még a készülő páncélunk? Az egész legizgalmasabb részét: repülni! S ez az a pont, ahol a fizika szinte teljesen értelmét veszti a képregények lapjain és a tévéképernyőn. Az első filmből megtudjuk, hogy a Vasemberpáncél talpába sugárhajtóművek, a tenyerébe pedig taszítósugarak (repulzorok) vannak építve, ezek felelnek a repülésért és bizonyos esetekben fegyverként is hasznosulnak. Mindez nagyon érdekes és jól hangzik, azonban hacsak Tony Stark nem fedezett fel valamit, amivel megkérdőjelezheti Isaac Newtont (hasonlóan az arcreaktor esetéhez), akkor ezzel a módszerrel lehetetlen lenne repülni. A leginkább megkérdőjelezhető elem a kesztyűbe szerelt repulzor, amiről még egy mindent-látott fizikus vagy mérnök sem tudná megmondani, hogy pontosan hogyan működik, milyen elven alapszik, miért tud belőle tüzelni bármilyen elmozdulás nélkül és a kérdések sora folytatódna tovább. Ennek ellenére a repülés nem kivitelezhetetlen, ma már magánszemély is vásárolhat jetpack-et.
Konklúzió
Mindent összevetve, jelenleg még nem lehet elkészíteni a Vasember páncéljának pontos mását, beleszámítva minden funkciót és egyéb segédelemet is. A képregényekben látott robotpáncél sok esetben felrúgja a fizika törvényeit és saját szabályokat alkot, de ez ugyanúgy igaz a filmadaptációkra is, vagyis a tudomány jelenlegi állása szerint kivitelezhetetlen.
Mindennek ellenére az emberi kreativitás határtalan, az interneten több fiatal mérnök próbálkozása is fellelhető. Noha nem tudnak még repülni ezekkel és nem lennének biztonságban egy sortűz során, mégis figyelemre méltó és példamutató az igyekezetük.
takacsa