Belsőépítészeti terek tudatos alakítása a színek által
Milyen hatással vannak ránk az általunk tervezett és létrehozott terek? Mennyire és hogyan befolyásolnak minket? Rácz Adél szaktársammal végzett kutatásunkban ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat. A közösen készített tanulmányunkból szemlézek.
A színek minden nap körülvesznek minket, szinte miden percben hatnak ránk, azonban ez nem mindig tudatosul bennünk. Bele sem gondolunk, hogyan látjuk, érzékeljük, hiszen teljesen hétköznapinak és természetesnek vesszük a színek létezését. A színek mibenléte fizikai, fiziológiai, biokémiai és pszichológiai irányból is megközelíthető. A kutatás leginkább színpszichológiai, színelméleti szempontból vizsgálja a színek tulajdonságait, főként építészeti, belsőépítészeti vonatkozásokban.
Ahogy az érzelmeink kifejezésére tudjuk használni a színeket, úgy alakíthatók az érzéseink, érzékeléseink, a térérzetünk is a színek által. A színek befolyással vannak a hangulatunkra, reakcióinkra, egészségünkre és a viselkedésünkre is.
A három elsődleges szín a vörös, a kék és a sárga. A vörös figyelemfelhívó, ezt a színt vesszük észre legkönnyebben és felejtjük el a legnehezebben. Az energiát, a hatalmat, az erőt és a szenvedélyt szimbolizálja, azonban félelmet és dühöt is kiválthat. A belső térben könnyen uralkodóvá válhat, ezért vigyázni kell vele. Étvágygerjesztő hatása miatt gyakran használják éttermekben. A kék nyugalmat és békességet sugároz. A kék hatására nyugodtabban lélegzünk és ritkábban pislogunk. A kék színtől jobban tudunk koncentrálni és produktívabbak vagyunk. Jó választás lehet irodákba és kreativitást igénylő munkák helyiségeiben. A sárga színről elsősorban a napra asszociálunk. Optimizmust, energiát, örömet sugároz. Könnyen megragadja a figyelmet, és gondolkodásra, beszédre ösztönöz. Jó lehet dolgozószobákban, tárgyalóhelyiségekben.
A kevert színek közül a rózsaszín nyugtató hatású szín, örömet és optimizmust sugároz. A nőiesség színeként tartják számon. A narancs figyelemfelhívó és energiát fejez ki; vidámabbak, éberebbek leszünk tőle. Kiegyensúlyozott, meleg, barátságos érzetet kelt. Gondolatainkat az ételek felé tereli, ezért jó lehet evésre, főzésre használt helyiségekben. Továbbá a kommunikációt is elősegíti. A lila a gazdagságot, a hűséget, a hatalmat jelképezi, régen a királyok viseltek lila színt. Ugyanakkor ma már nőies színként is gondolunk rá. A barna a megbízhatóság és a föld színe. Nyugalmat és biztonságot sugároz, azonban a túl sok barna szomorú hangulatot áraszt. Nyugtató hatása miatt alkalmas lehet pihenésre szolgáló helyiségekben. A türkiz hűvös szín, frissességet, tisztaságot jelképez. Gyakran előfordul gyógyfürdőkben, orvosi helyiségekben.
Semleges színeknek hívjuk a feketét, a fehéret és a szürkét. A fekete a gazdagság, a formalitás és az elegancia jele. Hatalmat is jelent, ugyanakkor gyakran jelképezik vele a gonoszt is. Félelmet válthat ki és az alá-fölérendeltséget is szimbolizálhatja. Nem utolsósorban a halál, a gyász színe. A fehér az ártatlanság, a béke és a tisztaság jele, és frissességet sugároz. A legvilágosabb szín és „nagyító” hatása van. A szürke konzervatív szín és ugyanakkor a hagyomány színe. Az intelligencia és a komolyság színe, de a pesszimizmust és az unalmat is szimbolizálja.
A színeket a három színérték szerint csoportosíthatjuk. Az első színértékkel meghatározzuk, hogy milyen színről beszélünk. (Például: kék.) Második színérték szerint ez a kék lehet sötét vagy világos. A harmadik színérték a telítettség – telítetlenség mértékét jelzi. A színeket világosítani fehérrel, sötétíteni pedig feketével tudjuk. Telített színek az élénk, vibráló színek és telítetlen színek a visszafogott, pasztell, szürkés színek.
A különböző színeket hőérzet alapján további két csoportra bonthatjuk, hideg és meleg színekre. Ezek között nem lehet éles határt húzni, de az alapszíneket könnyen be tudjuk sorolni ezekbe a csoportokba. A meleg színek vidámabb hangulatot eredményeznek és optikailag kicsinyítik a teret, a hideg színek pedig növelik. A színek térhatását tekintve a meleg színek jobban előtérben vannak, a hideg színeket pedig inkább a háttérben érzékeljük. Csak meleg színek alkalmazásával könnyen zsúfolt hatást tudunk elérni.
Az élénk, telített színek feldobják a teret, a telítetlen, kevésbé élénk színek hatására pedig békésebb, komolyabb hangulatú lesz a helyiség. Optikailag az élénkebb színek vannak előtérben, így ezzel vigyázni kell, mert túl nagy mennyiségben tolakodónak és erőszakosnak hat.
A világos színek hatására a tér tágasabbnak, nyitottabbnak, könnyedebnek tűnik, míg a sötét színektől szűkösebbnek és nyomottabbnak érezzük az adott helyiséget. A legideálisabb, ha a plafon a legvilágosabb és a padló a legsötétebb, így lesz kiegyensúlyozott a tér az emberi szem számára, hogy a természetben fölöttünk is világos a kék ég, alattunk pedig sötétebb a föld. Ebben az esetben a színek térhatása relatív, attól függ, mihez képest vizsgálunk egy színt. Sötét háttérnél a világos színek vannak előtérben, világos háttérnél pedig a sötét színek, így, ha a fal sötét, akkor a világos bútorok sakkal jobban kiemelkednek és ugyanígy fordítva.
Minél világosabb és hidegebb színt alkalmazunk a belső térben, optikailag annál nagyobb teret kapunk. Minél sötétebbet és melegebbet, annál kisebbnek tűnik a tér. A színek nemcsak a tér méretének az érzetét képesek befolyásolni, de a hőérzetre is hatással lehetnek. A hideg színektől hűvösebbnek érezzük a szobát, a meleg színektől pedig melegebbnek és barátságosabbnak. Ezenfelül nem elég csak a színeket külön-külön megvizsgálnunk, hogy önmagukban milyen hatást keltenek, a tudatos tervezéshez hozzátartozik, hogy a helyiségre, az ottani bútorokra, textíliákra, fényekre szabjuk az árnyalatot. Fontos tudnunk, hogy egy szín egy másik színnel párosítva már másmilyen hatást kelthet.
A színek egymáshoz való viszonyát egy színkör segítségével a legegyszerűbb megvizsgálni. A 12 osztatú színkört Johannes Itten hozta létre. A színkörön elsődleges színekként a sárga, a vörös, és a kék szerepel. A szomszédos színek egyenlő arányú keveréséből jönnek létre a másodlagos színek. Ez a narancssárga, a zöld, és a lila. A szomszédos másodlagos színek egyenlő arányú keverésével jönnek létre a harmadlagos színek, így épül fel a 12 osztatú színkör.
A színkörön szembe helyezkedő színeket komplementer pároknak nevezzük. Ezek egymásnak ellentétei (pl. sárga-lila, zöld-piros stb.). Ezek fénykeverése esetén fehér fény jön létre, míg festékkeverésnél szürke színt kapunk. Komplementer színek kombinálásánál a tér mozgalmassá, „hangossá” válik, de összhangban marad.
Ha egy helyiségben minden fal egyszínű, akkor tágasabbnak érezzük a teret, és minél több különböző árnyalatú színt használunk, annál nyomottabbnak és szűkebbnek hat a tér. Monokróm színeket alkalmazva (egy szín több árnyalatát kombinálva) nyugodtabb, nagyobb tereket tudunk létrehozni. A színkörön egymás mellett lévő színek kombinálásával analóg színösszeállítást kapunk. (pl. kék, kékeszöld, zöld). Az analóg színek összhangban lévő teret eredményeznek.
Ha két olyan élénk színt kombinálunk, melyek nem egymás komplementerei vagy semmilyen analógiában nem állnak egymással, akkor általában nem alakul ki összhang. A szemünk egy nem egységes térként kezeli, amit lát, ide-oda nézve, darabokban látja a helyiséget. Az élénk színeket érdemes kisebb mennyiségben használni és világosabb, pasztelesebb színekkel kombinálni, hogy összhangban legyenek. Az élénk, meleg színek erős hatást keltenek, ezt hidegebb és semleges színekkel tudjuk ellensúlyozni. Az utóbbiakat érdemes nagyobb felületeken alkalmazni.
Belsőépítészeti tervezéseknél érdemes egymással bizonyos szempontok szerint összhangban lévő falszíneket választani. Tudatos tervezés által finoman tudjuk hangolni a tér egységességét, erősítve ezzel a kellemes térérzetet. A tervezői munka során, építészeti felelősségünk tudatában szükséges, hogy színelméleti, színpszichológiai és környezetpszichológiai ismeretekben is jártasak legyünk vagy bátran dolgozzunk együtt hasonló területen tapasztaltabb kollégákkal.
Következő cikkemben az építészeti terek vizsgálatát folytatva a belsőépítészet és a különböző anyagok kapcsolatáról írok majd. Remélem, kutatásunkkal sikerül gondolatokat ébreszteni a téma kapcsán, segíteni és inspirálni azokat, akik kíváncsiak az építészet ezen területére.
Irodalomjegyzék:
Sulinet. Tudásbázis. Szakképzés. Nyomdaipar. Színtan.
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/nyomdaipar/szintan
https://www.szinkommunikacio.hu
Dr. Tamás Anna Mária- Építészet elmélet 5. – 05_tér_2022 előadás
http://publikaciotar.repozitorium.uni-bge.hu/1296/1/T%C3%B6r%C3%B6k%20Judit_21.pdf
https://www.kinnarps.hu/tudasbazis/different-colours-affect-us-in-different-ways/
Kiemelt kép: https://www.elledecor.com/it/best-of/a20681693/hermes-maison-permanente-milan-fuorisalone-2018-eng/
takacsa