„Ezek intelligens organizmusok, amelyeket akár az épületeinkre is vihetünk. Ez egy szűrő, egy teljességgel új rendszer. A teljes rendszert az változtatja majd meg, ha ezek az intelligens organizmusok a tárgyainkba lesznek ágyazva, az épületeinkbe vagy a ruháinkba. Az a küldetésünk, hogy ezeket a városokba vigyük, ahol a fogyasztás történik.”
Forrás: https://forbes.hu/a-jo-elet/a-varosi-mikrobiologia-marco-poletto
Az előző részben említettem, hogy az algák építészeti felhasználásáról írok még egy következő bejegyzésben. Építőművész hallgatóként ez az egyik legérdekesebb téma számomra, ezért nagyobb terjedelmet szentelek neki.
De mi mindenre is jók az algák a városokban?
Korábban említettük:
- aszfaltozásra
- közterek megvilágítására („csodalámpa”)
- szén-dioxid megkötésére, oxigén termelésére (algalámpa által)
- a zöldebb városokért
- a tisztább levegőért.
Most részletezendők:
- árnyékolás
- alga homlokzatok.
Az EcoLogicStúdió munkássága
A londoni központú építészstúdió alapítói a környezettervezés, a városi önfenntartás és az épületekbe integrált természet területén mozognak a legotthonosabban.
„Hogyan építhetünk olyan városokat, amelyek egyidejűleg fogyasztanak és termelnek energiát? Mi történik a városaink hulladékával? Hogyan alakítható ki interakció a természet és a városépítészet között?”
Forrás: https://forbes.hu/a-jo-elet/a-varosi-mikrobiologia-marco-poletto
A következőkben láthatjátok az egyik ilyen munkájukat, a dublini Printworks épületén létrehozott algás homlokzatot, mely egy konferencia helyszínére készült installációnak.
Bár, ha jobban belegondolok, ennek az installációnak a szén-dioxid-megkötés és oxigén termelés terén nagyobb a hatékonysága, mint zöldfelületként. Ugyebár az előző részekben bőségesen kifejtettem az algák eme nagyszerű tulajdonságait.
Nem úgy, mint a kiemelt képen látható homlokzatokon, melyek valóban tetőtől talpig zöldek.
Épületek árnyékolása algás zöldhomlokzattal
A homlokzatot tehát pusztán felületként használják, a panelekben pedig egy speciális anyag található, amelyekben (egyébként Corkból származó) algák úszkálnak. A napfény hatására ez növekedni és színeződni kezd, hosszabb távon részt vehet az épület árnyékolásában, és bioüzemanyagok gyártásához is alapanyagul szolgálhat.
Közterek árnyékolása: Urban Algae Canopy
Az eddigi legnagyobb sikerük a milánói EXPO2015-ön feltűnést keltett Urban Algae Canopy volt. Az itt kiállított projekt lényegében egy kísérleti tervük életnagyságú modellje: a terv lényege nem más, mint egy speciális, hálószerű tetőrendszer, amelyben algák találhatók.
Forrás. Az Urban Algae Canopy. Látványterv: ecoLogicStudio
A morfológiailag az algákéhoz hasonlítható rendszert egy speciális CNC-hegesztési technológiával állítják össze, ebben kap helyet a dinamikusan áramló vizes közeg, amelyben az algák tenyésznek. Minél erősebb a nap sugárzása, annál erősebb a fotoszintetizáló hatás, ami által az algák transzparenciája csökken, a természetes árnyékolóhatás pedig növekszik. Vagyis: annál több lesz az árnyékos felület, minél inkább szükség van rá.
Forrás: https://forbes.hu/a-jo-elet/a-varosi-mikrobiologia-marco-poletto
A teljes Urban Algae Canopy egy négyhektáros erdős terület oxigéntermelő képességével rendelkezett és 150 kilogramm biomassza előállítására alkalmas. Minden egyes nap.
Vajon mi a jövője a biodigitális építészetnek?
További terveiket itt találjátok: http://www.ecologicstudio.com
További szép napot mindenkinek!
takacsa