Élménybeszámoló
Tavaly augusztusig én sem tudtam, de akkor megismerhettem az Életfa Permakultúra 2022-es táborában. A táborban komposztkazánnal állítottuk elő a fenti képen látható kültéri zuhanyzókhoz használatos meleg vizet.
Meglepő módon valóban meleg volt a víz, olyannyira, hogy miután beindultak a bomlási folyamatok a komposztban, azaz beüzemelődött a kazán, keverni is kellett hideg vízzel a forrónak számító, 50–70 fokos kazán által felmelegített vizet. Ez számít optimális hőmérsékletnek, amin a legjobban működik a komposztkazán.
Alább a képen láthatjátok azt a termométert, amivel nyomon követhettük a kazán belső hőmérsékletét, anélkül, hogy bele kellett volna nyúlnunk, ahogy szintén lehet tesztelni a hőmérsékletet. Alább a tesztelésnél még egyszer kitérek rá.
Hogyan készüljön a komposzthalom?
Ahhoz, hogy jól tudjon szellőzni, maximum 3 méter széles és 1,5 méter magas komposzthalmot készítsünk. A halom széle hidegebb lesz, mint a közepe.
Alább a képen látható: a táborban használatos komposztkazán nagyjából 2 köbméteres halom volt, ami 10 napig volt használatban a 70 fős táborozó csoport által.
Rétegezés
A két fő váltakozó réteg a barna és a zöld volt, azaz a szénben gazdag szalma és a nitrogénben gazdag csalán. A csalán különösen megfelel erre a célra, erőteljes bomlást idéz elő. Jó lesz a hatásfok. A biokertészek bizonyosan ismernek csalánnal készült természetes „permetezőszert” is, ami szintén képes rendkívül hatásos lenni. Bármilyen lekaszált friss, zöld gyomnövény nitrogénesnek számít, még ha nem is olyan erőteljes, mint a csalán.
Az jó, ha az alja tud szellőzni.
A belsejébe középmagasságban beletettek egy összetekert 100 méteres KPE-csövet, amit csatlakoztattunk a kültéri zuhanyzó csőrendszeréhez, illetve egy termosztatikus keverőszeleppel ott csatlakozttunk hozzá egy hidegvizes csövet is a korábban említett vízkeverés szükségessége miatt. A KPE-csövet körberaktuk lótrágyával, ami igazán intenzívvé tudja tenni a folyamatokat. Majd a rétegződés tovább folytatódott, nagyjából 10–15 centiméterenként váltakoztatva a barna és a zöld rétegeket.
Locsolás és forgatás
Ahhoz, hogy a kazán folyamatosan termelje a meleg vizet, érdemes pár naponta, illetve a használat függvényében meglocsolni vízzel is.
Nyáron a kinti meleg hatására természetesen gyorsabban zajlik a bomlás, így szerencsénkre 1-2 nap alatt felfűtött a rendszer és lett meleg vizünk, ami folyamatosan volt is a tábor végéig. Egy ilyen komposztkazán némi gondoskodás ellenében több hónapig is ad hőt.
A komposztot szokás időnként forgatni, átszellőztetni is, nemcsak locsolni. A tábor keretein belül erre nem igazán került sor, 10 nap nem volt túl hosszú idő. Tudomásom szerint valamennyi barna és zöld komposztréteggel viszont kibővítették, mert elég intenzíven zajlottak benne a folyamatok és a tábor vége felé összeesett a halom.
Konyhai komposzthulladékot lehet rádobni, illetve még jobb, ha picit bele is ássuk, azaz lefedjük. A táborozás során mi is elhelyeztük benne a komposztálható ételmaradékainkat.
Tesztelés
Ha óvatosan belenyúlsz, akkor a testhődhöz viszonyítottan termométer nélkül is ellenőrizheted a komposztkazán belső hőmérsékletét és eldöntheted, hogy kell-e locsolni vagy forgatni.
Ha túl meleg, több szenest tegyünk bele. Ha túl hideg, több nitrogénessel egészítsük ki.
Ha fogsz egy marék komposztot és összenyomva pár csepp vizet ki tudsz préselni, de nem többet és nem kevesebbet, akkor megfelelően nedves a halom.
Ha túl vizes, terítsük szét, ha túl száraz, locsoljuk.
Fűthetünk is a komposztkazánnal
Úgy, mint bármilyen más kazánnal fűthetünk is, és meleg víz előállításra is használhatjuk.
Érdemes lehet fóliasátrat, kerti melegházat, palántázót is komposztkazánnal fűteni, így hosszabb termelési időszakot, hidegebb időjárás esetén pedig korábbi palántázási lehetőséget tudunk biztosítani.
Forrás: https://agroforum.hu/szakcikkek/hazikert/igy-futunk-komposzttal-a-foliahazban/
További jó keresgélést kívánok a témában!
A fotókat készítette: Horváth Gyula Tibor, táborozó.
takacsa