Egy négy részes sci-fivel készültem most nektek, ami folytatásban fog megjelenni, kövessétek a részek megjelenését! Egy útkeresés története építészeti irányultságok fókuszba helyezésével.
I. rész: Építészeti világok tudományos fantasztikuma
Az első részben: a térrel és formával fogunk megismerkedni, érintjük egy kicsit a kvantumfizikát is és megvizsgájuk az elhangzottakat az építészetre kivetítve. Mély, szellemi síkokra utazunk el.
Tudatom veletek jelenlegi lebilincselő kalandomat, egyfajta útkeresést, különböző építészeti valóságokkal való megismerkedésemet téren és időn át és azokon túl. Mégpedig úgy, hogy egy nagy közös vezetett utazásra hívok meg minden lelkes olvasót, azokat, akik szintén végig szeretnék járni ezt az utat, amelyből mind inspirálódhatunk. Kalandra fel!
Ahhoz, hogy velem tartsatok és nekivághassunk kalandunknak, először is térben és időben „szabaddá” kell válnunk. Nem a testünkkel, hanem a „tudatunkban” fogunk utazni, együtt egy közös térben, ami meg fog jelenni. Hogy csináljuk ezt, hisz mind a tér, mind az idő, mind a tudat megfoghatatlan?
A forma és az üresség időtlen tere
Ahogy Buddha – aki azt tanította, ahogy a dolgok vannak, és tapasztalta is a tudat természetét – megmondta több ezer éve a Szív Szútrában:
„Form is empty; emptiness is form.
Form is not other than emptiness;
Emptiness is not other than form.”
A forma üresség, az üresség forma,
a forma nem különbözik az ürességtől,
az üresség nem különbözik a formától.
Új fogalmaink adódtak a tér, az idő és a tudat kézzelfoghatóvá tételére, de vajon ezek jobban megfoghatók? Mi az a forma, és mi az az üresség a Szív Szútra szerint?
Formának tekinthetünk mindent, ami megjelenik a térben, az ürességben, a tudat terében, egy ideig jelen van, megtapasztalhatjuk, majd felolvad a térben, az ürességben. Azaz minden, ami keletkezik és elmúlik, minden, ami összetett. A tér tele van lehetőségekkel. Jönnek-mennek.
Forrás: https://www.reikimester.hu/assets/images/matrix-1140×641.jpg
Az általunk tapasztalt világ alkotói egymásból és egymásba keletkeznek, állandóan mozgásban és függő keletkezésben vannak, egymástól és az ürességtől nem választhatók el. Üresség is és forma is.
A tudat teres természetű, így lehet szavakkal leginkább kifejezni, nem keletkezett és így nem is tud megszűnni, határtalan és időtlen. Olyan, mint a tér és a térben megjelenő képek. Forma is és üresség is. Így fogunk kalandozni téren és időn át és azon túl.
Mindebből építészként mi lehet lényeges?
Miért vágjunk neki ennek a kalandnak építészként vagy lelkes olvasóként? Mit jelent a tér, az üresség és a forma az építészetben?
„Az építészet alkotásai nemcsak térbeliek, hanem maguk a terek is. Az építészet alapanyaga maga a tér. Az emberi létezés összes dimenziójának áthatásában áll. A test tömeg- és térszerű is egyszerre. Absztrakt tér a tér egy aspektusa, az életben megtapasztalt konkrét tér csak néha esik ezzel egybe.”
Forrás: Építészeti elmélet 5. (Építészetelmélet, Teoretika) tárgy 2. órai diasora, 2023.
Mit jelenthet az a kijelentés, hogy a test tömeg- és térszerű is egyszerre?
Albert Einstein és más tudósok munkásságának eredményeképpen tudjuk itt Nyugaton, hogy a dolgoknak hullám-részecske kettőstermészete van. Azaz megjelenhetnek részecskeként tömeget, testet formálva, illetve hullámként is tovaterjedhetnek. (Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hull%C3%A1m-r%C3%A9szecske_kett%C5%91ss%C3%A9g.) Ezt hamarosan át is élhetjük az erre nyitottakkal, hisz ez teszi majd lehetővé számunkra a térben való szabad haladást.
Forrás: https://molnarfarpad.files.wordpress.com/2013/03/kettos_res_one_two.png
Itt visszacsatolok a forma és üresség fogalmához, ahol a forma egy részecskeszerű kifejeződés, míg az üresség, ha le akarjuk írni, inkább hullámtermészetű, megfoghatatlan kifejeződése a térnek.
Mit jelenthet az a kijelentés, hogy az absztrakt tér a tér egy aspektusa, az életben megtapasztalt konkrét tér csak néha esik ezzel egybe?
Az absztrakt tér: szubjektív, érzékelt (valós), határtalan. Ez igazából a végtelen, ürességtermészetű térhez hasonlít. Egyfajta abszolút szint, abszolút szemléletmód.
A megélt, konkrét tér: objektív, tervezett, meghatározott. Ez igazából a tér kifejeződésére, megformálódására utaló relatív szintű szemlélet.
Forrás: Építészeti elmélet 5. (Építészetelmélet, Teoretika) tárgy 2. órai diasora, 2023.
Újabb párhuzamot hozok Albert Einsteinnel kapcsolatban, akiről először szinte mindenkinek a relativitáselmélet jut eszébe. Tehát az absztrakt és konkrét tér alatt az abszolút és relatív szemléletet értjük itt.
Miért lesz az út előre kijelölve, hisz a végtelen térben nincsenek középpontok?
Ha emlékeztek, még a legelején a következővel kezdtem: tudatom veletek jelenlegi lebilincselő kalandomat, egyfajta útkeresést, különböző építészeti valóságokkal való megismerkedésemet téren és időn át és azokon túl. Azaz én már barangoltam ebben a térben, ahová most visszamegyünk, mégpedig olyan építészeti világokba, ahová már eljutottam, így nektek is be tudom mutatni. A különböző megjelenő „építészeti világokban” más és más építészeti irányultságokkal ismerkedhetünk majd meg. Természetesen részleteiben mindenki szabadon elkalandozhat, teljesen egyéni, hogy ki mit tapasztal meg az egészből a saját szemszögéből nézve, a tapasztalatain keresztül. A cél az lenne, hogy megfigyeljük az egyes építészeti irányultságok szemléletmódját, egyes elemeit és mozgatórugóit.
Aktív részvételre hívás ez, ahol keressük a válaszokat a miért-mivel-mit-hogyan kérdésekre.
Téren, időn, formán és anyagon túl kutatjuk a funkciók, a folyamatok, az analízis és az elvek megjelenését, működésének hatékonyságát. Keressük az épített környezet mögött megbúvó koncepciókat, és az építészeti terek tervezésének hogyanát. Tudatos jelenlét szükséges. A jó építész folyamatosan jelen van térben és időben.
Hogyan terveznénk meg saját közös életterünket?
Forrás: Építészeti elmélet 5. (Építészetelmélet, Teoretika) tárgy 2. órai diasora, 2023.
Hogy váljunk teressé, hogyan induljunk kalandra tudatunk terében?
Mi most az abszolút térbe kalandozunk, ahol megfigyelhetjük majd kifejeződéseit, az éppen megjelenő formákat, a felbukkanó építészeti világokat, amik így tekintve a relatív szintet képviselik. Megjelennek, hogy megvizsgálhassuk őket, majd felolvadnak a végtelen térbe.
A következő tudatállapotban: ahol a formák mind felolvadnak a térben, csak a határtalan és időtlen tér van körülöttünk mindenhol. Kilépünk megszokott hétköznapi világunkból és érzékelésünkből. Relatív szintről egy magasabb, abszolút szintre, egy másik tudatállapotba kerülünk.
Hirtelen mi magunk is részecsketermészet helyett energiává válunk, így a téren át bárhova eljuthatunk, bármin áthatolhatunk, nem korlátoz minket semmilyen kivetülés, semmilyen térben megjelenő forma. Nincs tér és nincs idő sem. Szabadon bolyonghatunk ebben az állapotban. De nagyon elkalandozni most nem fogunk, hanem a kijelölt úton haladunk. Éberen és teresen.
Hamarosan folytatása következik!
Kiemelt kép forrása: https://www.reikimester.hu/assets/images/matrix-color-1140×641.jpg
takacsa 
